A 14.Szk.142/2013/43. számú végzés margójára.

Az elektromos cigaretta hazai történetében – pontosabban annak jogi vonatkozásában – fontos mérföldkövet tett le a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság.

Tájékozottabbak tudják, hogy az elektromos cigaretta jogi megítélése legalábbis vitatott volt az elmúlt időkben. Egyrészről volt és van véleményük a fogyasztóknak (vapereknek), akik szerint, ami nem tilos, azt szabad és az elektromos cigaretta nem tilos. Másrészt a témában illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumának, annak egészségügyért felelős államtitkárságának is van véleménye, melyet – többek között – a hozzá kötődő Dohányzás Fókuszpont honlapján ismerhet meg az érdeklődő.

2014. január 8-ig egy oldal fájóan hiányzott és ez a jog, a törvény.

Végeredményben a bíróság a folyamatban lévő szabálysértési eljárást megszűntette, a korábban lefoglalt nikotinos liquideket a tulajdonos számára visszaadni rendelte. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Ennek az eljárásnak az indoklása az ami az alábbi sorok apropóját adja.

Az eljárás során a bíróságnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a nikotin, pontosabban a nikotint is tartalmazó elektromos cigaretta patron gyógyszer-e?

Roppant tanulságos az a folyamat, amely az indoklásból kitűnik és amely bemutatja, hogy a bíróság kiemelten körültekintően és alaposan hozta meg állásfoglalását. Különösen figyelemre méltóak azok a szemléletbeni megközelítések, amelyek az általunk, felhasználók által eddig ismertekhez képest új szempontokat sorolnak fel.

Az első ilyen az úgynevezett funkcionális gyógyszer definíció értelmezése a tárgyban. Ezt két közelítésből vizsgálja.

Első részben az Európai Bíróság C-140-07. sz. határozatát idézi, mely szerint ahhoz, hogy valami gyógyszer lehessen, pontosabban, hogy a funkcionális gyógyszer definíció alkalmazható legyen, három feltételnek kell megfelelni:

• A termék farmakológiai hatását tudományosan megállapították.
• Alkalmas az élettani funkciók helyreállítására, javítására, vagy jelentős módosítására.
• Célja az orvosi diagnózis felállítása, vagy az élettani funkciók javítása.

A bíróság megállapítja, hogy a nikotin szerepel a Gyógyszerkönyvben, azonban ez a tény önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy gyógyszerként tekinthessünk az adott termékre. Ráadásul a fenti három feltétel közül az első kettőhöz mindenképpen valamiféle pozitív hatásnak kell társulnia. Ugyancsak szükséges feltétel, hogy a terméket ezzel a céllal gyártsák és hozzák forgalomba.

Leszögezi, hogy az Európai Bíróság értelmezése alapján nem minősül automatikusan gyógyszernek minden olyan termék, amely összetételében megtalálható olyan anyag, amely élettani hatással bír. A fenti feltételek együttes teljesülése tehet (!) alkalmassá egy terméket arra, hogy a funkcionális gyógyszer definíciónak megfeleljen, de még akkor is a termék egyedi vizsgálata alapján kell erről határozni.

A második részben egy meghökkentően érdekes szempontból vizsgálja a bíróság a kérdést: Az alaptörvény szempontjából.

Ennek 28. cikke:
„Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

A bíróság megállapította, hogy nem a józan ész és a közjó céljait szolgálja, ha a funkcionális gyógyszer-definíciót kiterjesztően értelmezi bárki is és így a köznapi értelemben nem ide tartozó minden (!) terméket ide sorol.

A bíróság szerint általánosságban elmondható, hogy kutatásokkal, tanulmányokkal, felmérésekkel ezidáig nem sikerült igazolni, hogy a nikotin tartalmú elektromos cigaretta patronok alkalmasak lennének bármilyen emberi betegség, vagy akár a dohányzás gyógyítására, kezelésére. Megállapítja, hogy erre számos más nikotin tartalmú termék kapható, de ezeket kifejezetten erre a célra gyártják és forgalmazzák, valamint hatásuk tudományosan vizsgált és megállapított.

Fontos elem, hogy ennek fényében, ha majd lesz ilyen irányban az elektromos cigaretta kapcsán is tudományos kutatás és az alátámasztja ebben az alkalmazhatóságot, akkor lehetőség lesz az elektromos cigaretta esetében is a funkcionális gyógyszer-definíció alkalmazására.

Ugyancsak fontos elem, hogy a bíróság szerint az elektromos cigaretta fő célja, funkciója nem a gyógyítás, hanem az, hogy a dohányosok részére egy a dohányzáshoz nagyon hasonlatos tevékenységet, elfoglaltságot, élvezetet nyújtson oly módon, hogy a dohányosok szervezetében kialakult hiányt pótolja, miközben szervezetüket kevesebb káros anyaggal terheli meg. Ebből következik, hogy az Alaptörvény által is nevesített közjó célját össztársadalmi szinten az egészségre kevésbé ártalmas tevékenységek előnyben részesítése szolgálja – jelen esetben az elektromos cigarettáké.

Egyetértünk a bíróság indoklásával, amikor azt mondja, hogy az elektronikus cigaretták esetében
szükséges egy egyedi, termék specifikus szabályozás megalkotása, amely megfelelő mértékű előírásokat fogalmaz meg mind a gyártásra, mind pedig a forgalmazásra vonatkozóan.
Azzal is egyet értünk, hogy mindezek előtt szükség van széles körben lefolytatott kutatásokra, hatástanulmányokra, hogy a helyes jogi kategóriát lehessen megalkotni.

Összességében megállapítható, hogy az az érvrendszer, mely a nikotin tartalmú elektromos cigaretta liquidet gyógyszernek tekinti, semmiféle szempontból nem állta ki a törvényesség próbáját. Az is elmondható, hogy egy jövőbeni szabályozás során az Alaptörvényben lefektetett közjó érdekében, előnyben kell részesíteni a nikotint is tartalmazó elektromos cigarettát a hagyományos dohánytermékekhez képest.

Ugyanakkor szükséges a terület megfelelő szabályozása, hogy az érintett hatóságok, kereskedők annak egyértelmű tartalma mentén végezhessék mindennapi munkájukat.