A nikotin átka és áldása

Amit tudni illik
minden (volt) nikotinfüggőnek
függősége tárgyáról…

A nikotin (C10H14N2) Jean Nicot de Willemann francia orvos és nagykövet nevét őrzi, aki elterjesztette az 1560-as években Portugáliából Európába az eredetileg Amerikában őshonos dohánynövényt (Nicotiana tabacum). Ennek a burgonyfélék családjába (Solanaceae) és a nadragulyafélék nemzetségébe (Atropa) tartozó növénynek a fő alkaloidja, rendkívül erős neurotoxin (idegméreg). Alapállapotában színtelen, szagtalan, olajszerű folyadék, azonban fény és levegő hatására megbarnul, csípős ízűvé és dohányszagúvá válik. A vízzel bármely arányban elegyedik, savakkal sókat képez. Stimuláns hatású drog, használata könnyen és gyorsan erős függőséghez vezethet. Halálos adagja: 0,9mg/kg. (70 kg-os egyén esetén 63 mg)

A nikotin felszívódása a bevitel módjától függ: a dohány rágása és tubákolása esetén nagy nikotinmennyiség szívódik fel, de lassan – a szájból és az orr-garatüregből, a gyomorból csak kevés; füst, gőz esetén pöfékeléssel („kocázással”) csak a nikotin kis mennyisége, inhalálással („letüdőzéssel”) azonban csaknem az összes bevitt nikotinmennyiség gyorsan felszívódik. Utóbbi esetben a belélegzett nikotin reszorpciója a tüdő légző hólyagocskáinak falán keresztül történik, és eltérően a száj-orr-garatüregből és gyomor-béltraktusból történő felszívódástól, a nikotint a tüdővénák közvetlenül a szívhez szállítják, nem jut előtte a méregtelenítő májba. Így az inhalációs nikotinbevitelnél a bal szívkamrában és az agyban relatíve magasabb a nikotin koncentrációja az előzetes méregtelenítés és a testfolyadékban történő egyenletes eloszlás hiánya miatt.

A nikotin hatása

A felszívódott nikotin a központi idegrendszerben a nikotinos acetilkolin receptorokra hat, (ettől nő a vérnyomás, a vér glükózszintje, és a percenkénti légzésszám). Emeli az agyban a dopaminszintet (ez a heroinéhoz és a kokainéhoz hasonló hatás vezet a függőséghez).
Nikotinos acetil-kolin receptorok a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában találhatók. A nikotin, stimulálva e sejtek funkcióit, először túlműködést, később, ahogy kimerülnek a sejtek raktárai, e sejtek gátlását idézi elő. Így minden struktúrán kettős jellegű (előbb izgató, majd bénító) hatást gyakorol:

Vegetatív idegsejteket előbb izgatja, majd bénítja. (Kis mennyiségben csak izgató hatást fejt ki a vegetatív idegrendszerre, de nagyobb adagban keringési zavarhoz vezet.)
Szívhatások: a szívideg (vagus) izgatása először a szívverés lelassulását, majd a sympatikus túlsúly a felgyorsulását eredményezi.
A vérnyomás a szívidegizgalom miatt először csökken, majd emelkedik.
A mirigyszekréció először fokozódik. (Nyálfolyás, izzadás, gyomornedvtermelés fokozódása.)
A pupilla előbb szűkül, majd tágul.
A motoros végkészülékben depolarizál: először izom-összehúzódásokat, majd bénulást okoz.
A központi idegrendszer különböző területein erős izgató hatást fejt ki, majd ezeket is bénítja. (nyúltagyi légző-, hányás-, és mozgatóközpont)
A gyomor-, bélrendszerben a perisztaltika fokozódását váltja ki. Terhes méhben görcsös összehúzódásokat provokál.

A nikotin addiktív hatásáról – talán érthetőbben

A külvilágból az üzenetek elektromos impulzusok formájában érkeznek az agyba. Az impulzus végighaladva az idegsejten elérkezik a végződéséhez. Ezt egy rés, a szinapszis választja el a következő idegsejt végződésétől. Az üzenet e résen történő átjuttatásában szállítómolekulák segítenek, átviszik azt a szinapszison. Ha elegendő ilyen szállító, úgynevezett neurotranszmitter éri el a másik oldalt, akkor az üzenet (ingerület) eléri a következő (fogadó) idegsejtet.

Az acetilkolin neurotranszmitter és a nikotin kémiai hasonlósága miatt a nikotin is ugyanilyen hatással van a receptorra. Ezek a nikotinra is érzékeny acetilkolin receptorok a központi idegrendszerben és a vázizomzat ideg-izom találkozásánál találhatók; tevékenységük növeli a pulzusszámot és az éberséget, valamint javítják a reakcióidőt. A nikotin – acetilkolin inger nem addiktív (nem szenvedélykeltő). Mivel azonban sok dopamin-felszabadító idegsejten található nikotin receptor, a nikotin hatására dopamin is felszabadul, és az örömélménnyel is kapcsolatban lévő dopamin felszabadulása megerősítő hatást fejt ki, ami már könnyen addikciót okozhat. (A dopaminnak kulcsfontosságú szerepe van a jutalmazásban és a motivációban.)

Élvezeti célú fogyasztással elérhető elsődleges testi és szubjektív pozitív nikotinhatások

(a dohányzó számára megfelelő adagolással elért kellemes hatás):

Összehúzza az ereket, szaporább szívverést okoz; így – a vérnyomás enyhe emelésével valamint a hasi vérerek szűkítésével az agy vérellátását növelve – a szellemi munkát segítheti.
Az emésztőmirigyek és a belek működését serkentve elősegíti az emésztést; a mellékvesére gyakorolt hatásával fokozza a vércukor mennyiségét, ezáltal csökkentheti az éhségérzést, az étvágyat – megakadályozhatja a testsúlygyarapodást.
Az agyban a dopamin („boldogsághormon") szintjének emelkedésével eufóriát, nagyfokú elégedettség-érzést okoz.

NIKOTINTÚLADAGOLÁS (nikotinmérgezés)

Enyhe nikotinmérgezés:
A pulzus lassú és rendszertelen, szapora nehézlégzés, hasi fájdalom, hányinger, hányás lép fel (kezdő dohányosoknál gyakori). A vérnyomás előbb süllyed, majd emelkedik. A pupilla szűkül. Sápadtság, mentális zavar, szédülés, fejfájás, hallás- és látászavar, kéz- és térdremegés, izomgyengeség alakul ki. Fokozódik a mirigyelválasztás: hideg verítékezés, nyáladzás, nyálfolyás, fokozódó gyomornedvtermelés, hasmenés jelentkezik, a vizelet mennyisége csökken.

Jelentős nikotin-túladagolás:
kimerültség, légúti elégtelenség és alacsony vérnyomás jelzi. (Ugyanis a légzőközpontok bénulásával súlyosbodik, görcsössé válik a lassúbbodó nehézlélegzés, az érmozgató központok bénulásával a vérnyomás újból süllyed.) Növekszik az izom gyengeség, izomrángások jelentkeznek. A bél-perisztaltika fokozódása erős hasmenést, a görcsös méhösszehúzódások abortuszt okozhatnak.

Súlyos nikotinmérgezés:
a pulzus szaporává válik, a pupilla kitágul, majd ájulás, rángógörcsök és asztmarohamok lépnek fel. A mérgezett a nagyfokú izomgyengeség miatt összerogy, hörögve, akadozva lélegzik, pulzusa nehezen tapintható. Erős testhőmérséklet-csökkenés, ingervezetési zavar, sőt súlyos szívritmuszavar: pitvarremegés (pitvarfibrilláció) és a pitvarlebegés (flatter) alakulhat ki. A delíriumos, öntudatlan állapotban, az ismétlődő fájdalmas heves rángógörcsök (konvulzió) után beálló teljes bénulásban végül is légzésbénulás, ritkábban szívelégtelenség okozhatja a halált. Ha a mérgezett túléli, a tompult tudatállapot, a légzési és látási zavarok és az izomgyengeség eltarthat hónapokig is.

Ellenszer: nincs.

Tüneti kezelés:
rohamok enyhítésére benzodiazepin típusú nyugtatókat, alacsony vérnyomásra folyadékot, majd vérnyomásemelőket, bradycardiára atropint, légzési nehézségekre intubációt, mechanikus lélegeztetést alkalmaznak. Lenyeléséből származó túladagolás esetén aktív szenet ajánlanak.

Krónikus (idült) nikotinmérgezés:
a dohányzóknál alakul ki. A dohányban levő 2-3% nikotin 30-70%-a kerül a füstbe, ennek 20-90%-a szívódik fel aszerint, hogy pöfékelve vagy tüdőre szívva dohányzunk. A cigarettából 2-8 mg, a pipából 10-40 mg nikotin juthat a szervezetbe, így egy erős dohányos naponta a halálos adag sokszorosát veszi fel. Mégsem okoz akut mérgezést, egyrészt mert a nikotin eliminációja gyors. Másrészt a dohányosok bizonyos fokig hozzászoknak, így több nikotint viselnek el különösebb hatás nélkül. Jelentősebb része (90 %) a szervezetben gyorsan lebomlik (elsősorban a tüdő, máj és vese enzimjeinek hatására). Kis része (10 %) a vizelettel választódik ki. A nikotin felezési ideje (az idő, ami alatt a mennyisége a felére csökken) úgy 2 óra.

Idült nikotinmérgezést jelezhet: étvágytalanság, álmatlanság, szédülés, remegés, időszakos sántítás (alsóvégtagi érszűkület korai jele), az érzékszervek érzékelési zavara, részleges színvakság, központi látótérkiesés, látásélesség csökkenése, menstruációs zavarok. A nikotin rendszeres fogyasztása gyakran garat- és gégehurutot, krónikus hasmenést vagy szorulást, gyomorégést, -gyulladást (gastritist), gyomorfekélyt okozhat. A folyamatosan fennálló érszűkítő nikotinhatás következménye lehet a magas vérnyomás kialakulása, és a szívműködésre gyakorolt káros hatások: percenként 6-10-zel gyorsabb állandó pulzusszám és a legsúlyosabb esetekben angina pectoris (rohamokban jelentkező szívtáji, gyakran bal karba sugárzó fájdalom, szorongó érzéssel), melyet nehézlégzés, álmatlanság, izomremegés súlyosbíthat. Végül kialakulhat a szív ereinek elmeszesedése és a szívizom elfajulása.

A nikotin védelmében

A dohányzással összefüggő betegségek fő okozója nem a függőségért felelős nikotin, hanem a belélegzett dohányfüst:

Míg a nikotinról nem bizonyították, addig a cigarettafüstben található sok vegyületről tudjuk, hogy valóban rákot okoz. (Pl. a policiklusos szénhidrogének és a nitrozaminok.) Egereken végzett kísérletek során a nikotin önmagában nem aktiválta a daganatok kialakulását segítő sejtbiológia folyamatokat.

A kátrányban találhatóak a tüdőszövetet károsító és súlyos betegségeket okozó anyagok (savak, alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének, cianid és nitriogénoxid).

A szénmonoxid (a dohányfüstnek kb. 4%-a) rontja a vér oxigénszállító képességét, kiszorítja az oxigént a vörösvérsejtekből, így a nikotin által fokozott munkára serkentett szívhez sem jut elég.

Ugyancsak a szénmonoxid segíti elő a koleszterol lerakódását az érfalakban, rontja a látásélességet és csökkenti a hallás érzékenységét is.

Az elátkozott nikotin – mint orvosság?

Az amerikai indián őslakosság rituális szertartások során használta a dohányt, vallási célból (az ember gondolatait és imáit a kifújt dohányfüst az egekbe emeli); és már ők is alkalmazták gyógyító célból: mint fájdalomcsillapítót (fül- és fogfájásra), sebek kezelésére, és gyógynövény keverékben megfázás, asztma és tuberkulózis gyógyítására. Miután Columbus jóvoltából eljutott hozzájuk, az európai orvosok is rögtön gyógyszerként kezdték használni legkülönbözőbb bajok, pl. szembetegségek, fogfájás és fejfájás, szellemi gyengeség, sőt fertőző betegségek ellen is. Nem csoda, hogy a növény és a dohányzás igen gyorsan elterjedt. Még a múlt században is része volt a gyógyszertári kínálatnak. Mérgező tulajdonságát és káros hatásait azonban már a XVII. században felismerték. Angliai I. Jakab „A dohányzás ellenében” című rendeletével indult az első dohányzás ellenes kampány az ezerhatszázas évek elején, VIII. Orbán pápa pedig 1664-ben kiátkozta a templomokból. Törökországban és Angliában néha akár halálbüntetéssel is sújtották a dohányzókat. (Az első magyar dohányzásellenes rendelkezések a 17. századi Erdélyben csak pénzbüntetéseket róttak ki.) Azóta is számos büntetést szabtak (és szabnak) ki különböző országokban a dohányzókra. Napjainkban az összes civilizációs betegség legfőbb forrásává nyilvánított egyes számú közellenséggé vált.

Nemrég azonban újra felismerték a nikotin terápiás lehetőségeit gyakori betegségek hosszú sorában: alzheimer-, parkinson-kór, depresszió, szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, koncentrációs zavarok, hiperaktivitás, gyulladásos bélbetegségek, fájdalom és evéskényszer. Kutatások szerint a nikotin memóriavesztés esetén javítja az emlékezőtehetséget, a mentális hanyatlást pedig lassíthatja; valamint jó hatása van krónikus bélgyulladásos betegségek esetén.

Csakhogy a mostani formájában gyógyszerként szóba sem kerülhet alkalmazása – rossz hírneve okán (mint a legerősebb függőséget kialakító anyag), tehát semmi nyereséget nem tesz lehetővé a gyógyszercégek számára, így a várható profit hiánya miatt összes terápiás lehetősége tabutéma. A nikotinélvezetről való leszokás ugyanis nagyon nehéz. Hosszú távon a dohányzás leszokási sikerrátája rosszabb, mint a heroiné. Tíz év múlva a heroinisták 80, a dohányosok 85 %-a szokott vissza szenvedélyére. Bár a cigarettázás abbahagyása könnyen megy, a leszokottak 70 %-a fél éven belül visszaesik.

Azonban, hogy teljes képet alakíthassunk ki, tudnunk kell, hogy a nikotin egy olcsó, természetes vegyület, mely számos potenciális egészségügyi előnyt rejteget. Tiszta formájában biztonságos, nem mérgező, természetes növényi alkaloid, táplálékunk része, nap mint nap fogyasztja szinte minden ember. (Padlizsán, paradicsom, burgonya, chili, karfiol, tea és kakaó "formájában".)

Midore

Felhasznált források:

Villanypára Egyesület

Amit tudni illik
minden (volt) nikotinfüggőnek
függősége tárgyáról…

A nikotin hatása

A nikotin addiktív hatásáról – talán érthetőbben

Élvezeti célú fogyasztással elérhető elsődleges testi és szubjektív pozitív nikotinhatások

NIKOTINTÚLADAGOLÁS (nikotinmérgezés)

A nikotin védelmében

Az elátkozott nikotin – mint orvosság?

Hírlevél

Párásító Podcast

Törvényi háttér

Ajánlott oldalak

Vásárlás

Villanypára Egyesület

Amit tudni illik minden (volt) nikotinfüggőnek függősége tárgyáról…

A nikotin hatása

A nikotin addiktív hatásáról – talán érthetőbben

Élvezeti célú fogyasztással elérhető elsődleges testi és szubjektív pozitív nikotinhatások

NIKOTINTÚLADAGOLÁS (nikotinmérgezés)

A nikotin védelmében

Az elátkozott nikotin – mint orvosság?

Törvényi háttér

Ajánlott oldalak

Vásárlás

Amit tudni illik
minden (volt) nikotinfüggőnek
függősége tárgyáról…