Öntsünk tiszta liquidet a tartályba!

 A helyzet  |   2012. november 10., szombat

Lényegében arról van szó, hogy az elektromos cigaretta használata nem dohányzás, a hozzá használt folyadék, ún. liquid3 pedig nem dohánytermék.
 
Az eszközök és használt folyadékok – akár nikotintartalommal – behozatali és forgalmazási szabályai 2005. óta változatlanok.
 
Liquidek nikotin nélkülMi is ez az elektromos cigaretta4? Lényegében egy olyan inhalátor készülékről van szó, mely a hozzá használt liquidet elpárologtatja olyan módon, hogy annak párája látszatra, megtévesztésig hasonló a cigaretta füstjéhez, de nem tartalmaz semmiféle káros anyagot. Az eszköz használata képes teljességében, annak minden elemében utánozni a dohányzást, annak minden káros hatása nélkül. Éppen ezért kiválóan alkalmas lehet a gyakorlatban – mert ilyet állítani nem lehet – a cigaretta kiváltására, ezáltal a dohányzásról való leszokásra. Pontosabban, csak majdnem. Egy elem még hiányzik: a nikotin.
 
Az elmúlt években, a hazai és a nemzetközi sajtóban, számos képtelenebbnél képtelenebb állítás látott napvilágot az elektromos cigaretta kapcsán, azonban hazánkban az első fordulópontot 2012. tavasza hozta. Ekkor lépett életbe a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely lényegében üldözendő közellenségnek kiálltja ki a dohányost, miközben párhuzamosan növeli a jövedéki adót, azaz az állami részesedést. A tiltás és drágítás azt eredményezte, hogy egyre többen kerestek alternatívát és egyre többen találtak rá az elektromos cigarettára.
 
Ez év március 5-én, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkársága kiadott egy közleményt, „Amit az elektromos cigarettáról tudni kell” címmel5 A közlemény számos állítást tartalmaz, amelyet az „egyszerű tévedés jelzővel lehet illetni és számos lényegében „véleményt”, amelynek csak az ad valamiféle hátteret, hogy ki adta ki. A közleménynek jogi ereje természetesen nem volt, ezért azon kívül, hogy a hazai sajtóban elindított egy elektromos cigaretta ellenes cikksorozatot, más eredménnyel nem járt.
 
Fontos elem ugyanakkor, hogy már itt megjelent egy érvelés, mely szerint: „Az e-cigarettákban levő összetevők közül a nikotin olyan farmakológiai hatású anyag, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel.”
 
Az egész hercehurca azt eredményezte, hogy az érintett kereskedők aggódni kezdtek, a használók pedig egyesületet alakítottak és született néhány iromány az elektromos cigarettával kapcsolatos képtelenségek cáfolatára.6
 
Október végén azonban új fejezet kezdődött. Nem csak az elektromos cigaretta, de a magyar demokrácia történetében is. Bár megelőzően az importált, nikotint is tartalmazó liquideket a vámhatóság minden probléma nélkül, a törvényi keretek között vámkezelte, egyszer csak nyilatkozatokat kért a nikotin tartalomról. A változás hátterében egy levél állt, amelyben az államtitkárság lényegében cselekvésre szólította az érintetteket.
 
A következő lépésben, egy összehangolt akció során jelentős készleteket foglaltak le az egyik forgalmazótól, olyan módon, amelyre természetesen a joguk megvolt. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az akciót követő közlemény állításai a Tanú c. filmet idézik, ahol hamarabb van ítélet, mint tárgyalás.
 
Lássuk csak7:
  • „44 millió forintnyi illegális hatóanyag” – nem csak annak vélt?
  • „egy illegálisan üzemelő elektromoscigaretta-gyártó vállalkozást ellenőriztek „ – amely folyamatosan és rendszeresen vámoltatta a most lefoglalt anyagokat.
  • „a gazdálkodó gyógyszer forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezett” – mint ahogyan olajbányászati engedélye sem volt.
  • „gyógyszer-nagykereskedelemre és a lakossági gyógyszerellátásra engedélye nem volt” – arról persze nincs szó, hogy ilyen tevékenységet végzett volna.
  • „az ügyben ismeretlen tettes ellen gyógyszerrendészeti szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt eljárást indítottak.” – a végére gyanú lett a közlemény elején lévő tényekből.
 
Az említett levél lényegében megegyezően a tavasszal is használt érvrendszerre, a gyógyszertörvényre8 hivatkozik. Szó szerinti idézet következik:
„Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban Gytv. ) alapján gyógyszernek tekintendőek azok az anyagok is, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazhatóak.
E (funkcionális) gyógyszerdefiníció alapján tehát nincs arra szükség, hogy egy adott terméket gyógyszerként áruljanak, ahhoz, hogy arra a gyógyszerszabályozás vonatkozzon.”
 
Ehhez képest a törvény 1.§ (1) bekezdése így szól:
„1. gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;”
 
Könnyen felismerhető, hogy a levélben foglalt értelmezés (az idézet utolsó mondata) és a törvény között mi az alapvető különbség: A célhoz kötöttség. És jól is van ez így, hiszen senki nem a patikában, gyógyszerként szeretne vásárolni paradicsomot, burgonyát, teát, vagy épp kakaót. Ugyanis ezekben (is) jelen van a most üldözött nikotin9.
 
Az eljárással szembeni jogi utat az érintett kereskedők nyilván végig fogják járni. A valamikori jövőben a bíróság nyilván fog hozni egy ítéletet, hogy a magyar jog alapján mi az irányadó. Addig viszont a hatóság az államtitkárság vélelme alapján fellép és ezáltal végső soron a felhasználók életét keseríti meg. Született is hamarjában egy petíció, amelyet 24 óra alatt, több, mint ezren írtak alá10.
 

Még több nikotin mentes liquid.Hogy miért is probléma ez az egész? Tapasztalataink alapján11 az elektromos cigaretta olyan esetben is képes kiváltani a dohányzást, amikor előzőleg a más leszokási stratégiával való próbálkozások hatástalannak bizonyultak. A dolog kulcsa pedig nem más, mint a nikotin. Egyes kutatások szerint a nikotinfüggőség erősebb, mint a heroiné. Ezzel az eszközzel viszont a dohányos úgy tudja akár egy pillanat alatt lecserélni a hagyományos cigarettát, hogy közben a nikotinfüggőségét kielégíti.

 
Kutatások Magyarországon ugyan nem folytak ilyen irányban (sem), de a használók szinte egységes tapasztalata az, hogy aki az elektromos cigarettát használja, az a későbbiekben annak nikotintartalmáról, magától és könnyedén mond le. Fontos észrevenni, hogy amíg közvetlenül az átálláskor a cigaretta utánzása a szempont (füst, méret, íz), addig a későbbiekben egy más típusú élvezetté válik a dolog, ahol már a nikotinnak nincs jelentősége.
 
Mindez úgy, hogy a káros hatások kizárólag a nikotin hatására korlátozódnak12 és nincs passzív dohányzás sem. Éppen ezért érthetetlen számunkra az államtitkárság által generált boszorkányüldözés, mely a hazai forgalmazók ellehetetlenítését, a felhasználók hátrányba kerülését eredményezi. Közben pedig párhuzamosan az EU-ban a készítmények és eszközök szabadon beszerezhetőek.

  1. 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  2. 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet a dohánytermékek gyártásáról és forgalmazásáról
  3. Amit az Eliquid-ről tudni érdemes – a felhasználók információs oldalán
  4. Az e-cigi működése – a felhasználók információs oldalán részletesen
  5. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleménye
  6. Tények és tévhitek – az elektromos cigaretta margójára
  7. A Magyar Nemzet Online cikkéből idézve
  8. 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről
  9. A nikotin átka és áldása – Tájékoztató anyag az egyesület honlapján
  10. A nikotin tartalmú e-cigaretta utántöltők szabad forgalmazhatóságáért – Petíció
  11. Elektromos cigarettával sikeresen leszokni próbálkozók személyes beszámolói.
  12. O. Univ.-Prof. Dr. Bernd Mayer szakvéleménye. Eredeti német nyelven és magyar fordításban